Kislánykoromban én babáztam, lányos játékokkal játszottam és mivel csak lánytesóim vannak, ezért ők is. Bár az egyik nővérem volt a „fiúsabb” a csapatban, őt érdekelte a szerelés, meg az autók is, de azért babáztunk is együtt. Ő az öltözködésében is fiúsabb volt, aztán egyszer csak eljött nála is a „csini” korszak. Miért vannak egyáltalán „fiús” és „lányos” játékok és ruhák, mikor a gyerekre ránézve lehet látni a nemüket? Miért akarják a gyártók ráerőltetni az autókat a fiúkra, a babákat pedig a lányokra? Mi szülőként hogyan alakítsuk a gyerek ízlését, vagy bízzuk a gyerekre a döntést, már egész kicsi korában? És milyen módszerekkel formáljuk az ízlésüket? Egyáltalán, kell-e formálni?

Az Angyalarcú Verdás-lány

Egy személyes történettel kezdeném:

A kislányom igazi csajos kislánynak néz ki, hatalmas szempillák, óriási sötétbarna szemek, állandó mosoly (ilyenkor kis gödröcskék lesznek az arcán). A fenekéig érő dús, loknis, szőkésbarna haját pedig mindenki megcsodálja. Ezért egyértelmű lenne, hogy habos-babos ruhákat hord, meg szoknyát és csini felsőket, kopogós cipőt, lehetőleg a rózsaszín legkülönbözőbb árnyalataiban…amivel nekem nem is lenne bajom, hiszen vannak nagyon csinos kislánycuccok (bár a rózsaszínek mellé azért iktatnék be más színeket is;)), és a MammBa blog írása óta rengeteg nagyon szuper kislányruhát láttam és terveztem is, DE! És itt jön a DE, vagyis az, hogy a 3 és fél éves lányom nem hajlandó ezeket fölvenni. Szerinte a szoknya „nem csinos” és az a póló, amin nem Verda van, az nem is tetszik neki. Alkalmi cipőnek pedig a már teljesen lyukas orrú (ezen még a kopott orrú cipőfelújítós technikám sem segítene), világító talpú Verdás cipőt akarta felhúzni. Ez a mánia kb. 2 éves korától indult, de nem emlékszem, hogy hol látta vagy miért tetszett meg neki ennyire ez a piros autó.

1 évesen még bármit felvett, bár az általam készített 4az1ben Varázsruha még ma is nagy kedvence!

A 2 éves szülinapi szerkója: csak ekkor volt hajlandó felvenni:)

Bevallom őszintén ez engem nagyon zavart, mert óriási balhékat rendezett, ha például le akartuk róla venni 30 fokban a hosszú ujjú Verdás pulóvert és inkább belesült, de nem volt hajlandó megválni tőle. Az ovis tornacsapattal például azért nem lépett föl, mert nem akart rózsaszínben lenni és fölvenni a tüllszoknyát. Egy igazi kis Vadóc, aki a bölcsiben és az oviban is főleg fiúkkal játszik és a kedvenc játékai az autók: „a piros autó”, a „Taszformerszek” és a tűzoltó autó, amit karácsonyra kért és ő adja a szirénázó hangot hozzá.

Hátha sikerül!: „fiús mintás” lányruhák

Aztán elkezdtem elfogadni a helyzetet, hogy hiába minden igyekezetem, ő nem érzi jól magát a „lányos” ruhákban. A legnagyobb problémát viszont az jelentette, hogy nem gyártanak „fiúknak való” figurákkal „lányos” ruhákat! És azt meg viszont nem tudom elképzelni, hogy egy Verdás alsónadrágot hordjon bugyi helyett, vagy fiús szabású Verdás nadrágot. Ezért készítettem a 3. szülinapjára Verdás anyagból szoknyát, hozzá övet és egy pólót.

Gondoltam ez tuti lesz és így végre szoknyát is fel fog venni (én ravasz, ugye?:)) Hát a gyereket nem lehet átverni, a szoknya az bizony szoknya marad! A szülinap reggelén akkora krokodilkönnyes hisztibe fulladt a reggeli készülődés a Verdás szoknya miatt, hogy végül nem vette fel.

Én nagyon szomorú voltam, mert dolgoztam vele éjszaka és még ez sem tetszett neki. Tényleg beletörődtem, majd kinövi a Verdákat vagy mégsem?

És itt jön a kérdés: kell-e irányítanunk az ízlésének alakulását, vagy sem?

Mert ez ízlés kérdése szerintem, hogy kinek mi tetszik jobban már gyerekkorában is. Ilyen piciknél viszont arra jöttem rá, hogy hagyni kell a gyereket, hogy ő döntse el, mivel játszik szívesebben; az öltözködésnél pedig nem szabad szélsőségesen erőltetni egy általunk kedvelt irányt, hadd döntsön ő, hogy a „rózsaszín vagy a kék” áll hozzá közelebb.

Mivel az önálló öltözködés és az öltözékkel való foglalkozás általában a 3 éves kor körül veszi kezdetét, ezért érdemes ilyenkor néhány játékos dolgot bevetni. Nem azért, hogy mi alakítsuk ki a gyerek ízlésvilágát, hanem azért, hogy segítsünk neki, hogy van választási lehetősége (ebben is) és ezáltal erősödik az önálló döntéshozatal képessége is, ami bizony nem hátrány a mai világban. Nem utolsósorban lerövidülhet, az amúgy elég hosszúra nyúló öltözködési procedúra.

3 játékos tipp az öltözködéses balhék megkönnyítésére

1. Ha reggeli hisztik vannak az öltözködés miatt, általában az okozza, hogy ő mást akar fölvenni, mint amit kiválasztottunk neki. Ezt úgy lehet elkerülni, ha kikészítetek előre 2 teljes szett ruhát (trikó, póló, pulóver, harisnya, nadrág, zokni) és abból a kettőből választhat egyet.
2. Ha olyan ruhát adtok rá – mert mondjuk hűvös van és muszáj a pulóver, a rövid ujjú már nem elég – amire közli, hogy „nem szeretem” és még jön a hiszti is, akkor jól jöhet abból az adott ruhadarabból egy másikat is előkészíteni és azt ráadni.
3. Jó kis vasárnapi móka lehet, ha együtt összekészítitek a ruhaszettjeit hétfőtől péntekig és úgy teszitek be a szekrénybe, napokra bontva. Ilyenkor ő is beleszólhat, hogy mit szeretne fölvenni és legalább az adott napokon várhatóan nem lesz nagyjelenet.

Sokat segíthet, amikor a gyerek elkezd önállóan vagy kis segítséggel öltözni, mert ilyenkor jobban el van foglalva azzal, hogy mit hogyan vegyen fel, mint azzal, hogy mit is vesz fel.

A közösségbe kerülés pedig sokat fog alakítani azon, hogy mi tetszik vagy nem tetszik neki, Fridánál sikerült azt elérnünk, hogy a szoknyás lány ovistársai hatására már ő is fölvesz szoknyát és nincs balhé azért, hogy kimostam-e a Verdás pólóját.

Elmentünk együtt egy ruházati boltba, ahol mutattam neki 3 szoknyát és ő választotta ki ezt a farmert, hogy ezt felvenné:

(Érdekes, hogy a középső fiam az autók mellett játszik babákkal is, simán fölrakja a hajába a Minnie-s hajpántot és szívesen ráül a rózsaszín bicajra – legalább valaki használja ezeket is!:))

És ezen a helyzeten nem azért szerettem volna változtatni, mert a gyerekemet egy divatbabaként akarom látni, hanem hogy elkerüljük az állandó reggeli hisztiket az öltözködés miatt, illetve hajlandó legyen az időjárásnak megfelelő ruhákat hordani és megtanulja, hogy mindig van választási lehetősége.

Nektek milyen “fiús” dolgot csinál/szeret a lányotok, vagy “lányos” dolgot a kisfiatok?